Élmény No. 1

2007. Július 8. Stainz (Graz)

Nikolaus Harnoncourt és a Concentus Musicus

Körülbelül egy fél éve elolvastam Nikolaus Harnoncourt „A zene mint párbeszéd” című könyvét, és nagyon szimpatikusnak találtam az író gondolatait. Azóta amit találtam róla/tőle elolvastam, amit tudtam meghallgattam, és eddig minden nagyon kedvemre való, ami az ő nevéhez fűződik. Azóta ez a szimpatizálás fokozódott nálam szinte a fanatizmusig, úgyhogy amikor megtudtam hogy Grazban a Styriarte fesztiválon több koncertet is ad minden évben, és az idén tartandó utolsó fesztiválos koncertjére még van jegy azonnal szervezni kezdtem, mindenképpen ott kellett lennem. Szerencsére sikerült…

A koncertet a Graztól kb. 20 km-re lévő Stainz nevű helység hatalmas templomában tartották.

Természetesen a legolcsóbb jegyet vettük meg, és mint kiderült onnan semmit sem lehet látni. Azért ezt nem hagyhattuk annyiban, fölmentünk a karzatra ahol szerencsére láttunk is valamit bár állnunk kellett.

Az estére a Concetus Musicus szimfonikuszenekar méretűvé duzzadt, és kiegészült az Arnold Schönberg kórussal. A koncertet az eddig számomra ismeretlen Intende Voci című Schubert művel kezdték. A viszonylag rövid (kb. 10 perc) mű után következett az est fő műsorszáma Beethoven egyetlen oratóriuma a „Krisztus az olajfák hegyén”. Nem részletezném külön a műveket, nekem az élményt elsősorban a megszólalás nyújtotta, ami a historikus előadásmódot azzá teszi ami. Mindkét mű szépségét, ez a visszafogottabb ugyanakkor lágyabb, egységesebb hangzás amit a korabeli hangszerek nyújtottak, még jobban kiemelte. Természetesen az örömteli vagy indulatosabb részeket is megfelelően tudták előadni, itt sem jelentettek akadályt a hangszerek. A 77 éves Harnoncourt energikussága, lendülete lenyűgöző volt, külön élményt jelentett nem mindennapi vezénylési stílusa, és mozdulatai. Az énekes szólisták is tetszettek nem igen találtam teljesítményükben kivetni valót. A kórus nem hiába Harnoncourt munkatársa már évtizedek óta, nagyon jól szóltak. A zenekar színét már dícsértem, és a technikai résszel sem volt semmiféle gond. A habot számomra a tortán a korabeli harsonák jelentették, élőben most hallottam először, és tényleg nagyon szépen egybe tudtak olvadni a kórussal, ugyanakkor tudtak fényes színt is produkálni.

Kritikusok biztos belekötnének apróbb hibákba, hamisabb részekbe, azonban számomra ez a koncert és hogy Nikolaus Harnoncourtot és a Concentus Musicust (és tagjaik közöt Alice Harnoncourtot) láthattam/hallhattam élőben, egy csodával ért fel. Valószínűleg most nagyon elfogult vagyok, de tényleg így érzem, és nem volna érdemes tovább zenét hallgatnom, ha nem hinnék az ilyen csodákban.

2007. Július 8. 20:30

Pfarrkirche Stainz

Franz Scubert: Intende Voci, D 963

Ludwig van Beethoven: Krisztus az olajfák hegyén, Op. 85

Laura Aikin-szoprán

Herbert Lippert-tenor

Florian Boesch-basszus

Arnold Schoenberg Chor

(karigatgató: Erwin Ortner)

Concentus Musicus Wien

Vez.: Nikolaus Harnoncourt