Monday, July 7, 2008

Tizedik ajánlat


Egyik ismerősöm vadászott Jim Jarmusch filmekre és megkérdezte tőlem hogy nincsen esetleg nekem. Mondtam hogy meg van a

Kávé és Cigaretta (Coffee and Cigarettes)

c. filmje, amit oda is adtam neki, és akkor esett le hogy évek óta megvan de nem láttam még végig, így hát nekiálltam és megnéztem. Igencsak remek film, mostanában az egyik legjobb amit láttam. A film szinte teljesen különálló rövid jelenetekből áll amiket a rendező (nem túl meglepő módon) a kávé és a cigaretta kettős élvezetének témájára fűzte fel egy igen változatos és érdekes láncot alkotva ezzel (direkt nem írtam hogy érdekes és színes, mivel az egész film Jarmuschhoz méltóan fekete-fehér). Az első jelenet már '85-ben elkészült egész estés filmmé azonban csak 2003-ra állt öszze. Különböző beszélgetések, találkozások jelennek meg sorban egymás után, és tényleg a legkülönbözőbb nemű/korú/nemzetiségű/társadalmi helyzetű ember jelenik meg a film során, a témának köszönhetően azonban mégis teljesen egységes a film. Mindegyik történet magában véve is ötletes és jó (csak egy vagy kettő jelenettel nem tudtam mit kezdeni, ezek sem voltak rosszak csak nem esett le a lényege) és a kiváló szereplőgárda pedig nagyon jól adja elő őket, bár többen is saját magukat játsszák. Hihetetlenül jó például Cate Blanchett önmaga és sajátmaga által játszott unokatestvérének találkozása, vagy Iggy Pop és Tom Waits beszélgetése. Nagyon viccesek a Steve Buscemi által játszott pincér hülye teoriái amiket ráadásul komolyan is vesz, Bill Murray jelenetén pedig még mindig elröhögöm magam ha csak rágondolok. De nagyon megható például az utolsó jelenet, szóval tényleg nagyon vátozatosak a sztorik. Igazából ez is olyan film amiben a történés igazából másodrendű (jobban mondva lényegtelen mivel semmi sem történik benne szigorúan nézve) és a gondolatok, hangulatok adják a film lényegét. Én speciel imádom az ilyen filmeket, így nem meglepő hogy tetszett, azonban abszolút megértem ha valaki csak idővesztegetésnek érzi. Ajánlani tudom csak mindenkinek, mondhatjuk művészfilmnek, azonban jóval a befogadhatóság határán belül van, így tényleg akárkinek élményt jelenthet aki kicsit is nyitottab a nem szokványos filmekhez. Aki pedig a címben említett két dolog nagy rajongója, annak meg kötelező.

2 comments:

Anonymous said...

A cigarettát nem szeretem, a kávét viszont annál inkább, úgyhogy azt hiszem megnézem ezt a filmet. :) Aki a kávét szereti, rossz ember nem lehet :D

Fruzsi said...

Megnéztem, imádom :D
Még verset is írtunk róla(órán), majd megmutatom.